Két éve hivatalos tantárgy Romániában "A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai", azaz az erdélyi magyarság történelme. Idén megjelent a kolozsvári Vincze Zoltán és a zilahi László László történelemtanárok írta tankönyv. Vincze Zoltán elmondta, hogy bizonyára sokan bírálni fogják ezt a tankönyvet. "Nyilvánvaló, hogy Erdélyben is a magyarság történetét, és nem egy nemzeti kisebbség történetét kellene tanítani. Ezt én is tudom." "A lényeg viszont az: ebben a tankönyvben mi is benne vagyunk." László László zilahi a tankönyv hetedikeseknek szóló részét (A kuruc szabadságharctól napjainkig) írta. Sok volt a huzavona a tanügyminisztériumi jóváhagyás körül: hol engedélyezték, hol nem. Végül január végén megjött a jóváhagyás. /Szabó Csaba: Ebbe mi is benne vagyunk A romániai magyar nemzeti kisebbség történelme és hagyományai. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 24./
2002. július 13.
Júl. 9-én Budapesten Asztalos Ferenc, a román parlament oktatásügyi bizottságának alelnöke és Nagy F. István, az RMDSZ oktatási alelnöke tárgyalt Zilahi László határon túli magyar oktatásért felelős osztályvezetővel, Medgyes Péter nemzetközi államtitkárral, valamint dr. Hiller István politikai államtitkárral. A tárgyalás célja a jövőbeni rendszeres együttműködési stratégia kialakítása volt. /Bágyi Bencze Jakab: Eredményes politikai és szakmai tárgyalás. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./
2002. szeptember 25.
A Bolyai Nyári Akadémia a Kárpát-medencei magyar pedagógus-továbbképzés legreprezentatívabb fóruma - állapították meg a Kárpát-medencei magyar oktatási tanács legutóbbi ülésén. Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) elnöke az ülésről beszámolva elmondta, hogy a magyar oktatási tárca további támogatásáról biztosította a módszertani központokat, a nyári akadémiát és az évközi továbbképzéseket. - A lehetőségek szerint fokozni is kívánjuk a támogatások mértékét - jelentette ki dr. Zilahi László, a minisztérium Határon Túli Magyarok Főosztályának nemrégiben kinevezett új vezetője. Erdélyből mintegy 150 pedagógus vett részt magyarországi továbbképzőn - ismertette Lászlófy Pál. /Sarány István: Folyamatos lesz a támogatás. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 25./
2002. október 18.
Az RMDSZ-szel együttműködni kívánó ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet küldöttsége Magyarországon tárgyalt olyan intézmények képviselőivel, amelyek hatáskörébe tartoznak a határon túli magyar ifjúsági szervezetek. A MIÉRT-et Kovács Péter elnök, Borboly Csaba titkár, Benedek Csaba elnökségi tag és Krézsek Vilhelm csíkszeredai városi tanácsos, az RMDSZ-t Porcsalmi Bálint, az Ügyvezető Elnökség ifjúsági előadója képviselte. Okt. 15-én a MIÉRT képviselői találkoztak Gy. Németh Erzsébet országgyűlési képviselővel, a Magyar Szocialista Párt budapesti főpolgármester-jelöltjével, majd okt. 16-án tárgyalásokat folytattak a Metszéspont iroda és a Mobilitás munkatársaival. Ezt követően a MIÉRT küldöttségét Zilahi László, az Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztályának vezetője fogadta. Okt. 17-én az MSZP országos kampányzáró rendezvénye alkalmával a MIÉRT képviselőinek alkalma volt Medgyessy Péter miniszterelnökkel is beszélgetni. /A MIÉRT küldöttsége Magyarországon folytat tárgyalásokat. = RMDSZ Tájékoztató, okt. 18., 2309. sz./
2002. október 21.
Három új kollégiumot avattak Erdélyben. Ezek közül kettő - a szamosújvári és a dévai - a szórványmagyarság oktatását hivatott elősegíteni, a harmadik pedig, a kolozsvári, az épített örökség megőrzését végző szakemberek felkészítését szolgálja. Mindhárom intézmény jelentős magyarországi állami támogatásnak köszönhetően készülhetett el. Böjte Csaba ferences atya és munkatársai hitének, kitartásának, illetve számos határon túli intézmény anyagi támogatásának köszönhetően a Déván leánykollégiumot avathattak. Okt. 19-én Szamosújváron avatták a szórványkollégiumot, a megújult és kibővített Téka Házat, az Apáczai Közalapítvány jelentős támogatásával szórványkollégiummal bővült közösségi házat. Markó Béla RMDSZ-elnök üdvözletét Nagy F. István tolmácsolta, míg Demszky Gábor, Budapest főpolgármestere Goldsmith József által fejezte ki elismerését. /Sándor Boglárka Ágnes: Építkezünk, gyarapodunk. Három kollégiumot avattak a hét végén Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./ Okt. 19-én avatták fel Kolozsváron a Transilvania Trust Alapítvány (TTA) által működtetett huszonkét férőhelyes felsőoktatási szakkollégiumot, amely az Apáczai Közalapítvány támogatása révén épülhetett fel. A rendezvényen Szabó Bálint, a TTA elnöke üdvözölte a jelenlevőket, majd Zilahi László a magyar oktatási minisztérium határon túli magyarok hivatalának főosztályvezetője hangsúlyozta, hogy a magyar kormánynak továbbra is eltökélt szándéka a határon túl működő alapítványok támogatása. Kötő József a szakkollégium átadását a magyarországi támogatási stratégia mérföldköveként emlegette. /Borbély Tamás: Szakkollégium az épített örökségért. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 21./
2002. december 6.
A Bolyai Társaság a héten találkozót hívott össze az erdélyi magyar állami felsőoktatás képviselőivel és a magyarországi felsőoktatást támogató alapítványok képviselőivel. A meghívottak, akikre számítottak, vagy kimentették maguk vagy nem is jelezték, miért maradnak távol a tanácskozástól. (Kivétel: a magyar Oktatási Minisztérium Határon Túli Főosztályának főosztályvezetője, Zilahi László.) Wanek Ferenc elnök tájékoztatott: olyanokat hívtak meg, akikről úgy gondolták, hogy a magyar támogatói szándék részéről illetékesek. A Babes-Bolyai Tudományegyetem két magyar prorektora, Kása Zoltán és Néda Árpád jelen voltak, akárcsak a Bolyai Társaság részéről Péntek János választmányi tag, illetve az Erdélyi Magyar Ösztöndíjtanács elnöke Sípos Gábor. Miután a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem beindult, a Magyarországról származó pénz támogatások a Sapientiához mentek és az erdélyi magyar állami felsőoktatatás háttértámogatása háttérbe szorult. Szerettek volna megoldást találni arra, hogyan lehetne támogatni az állami keretek között folyó felsőoktatási képzést. Sajnálatos, hogy az ifjú oktatók fizetéskiegészítésének programja leállt. A tanár lakások programjai leálltak. A diák- tanár közös kutatási programok háttérbe szorultak. /(Csomafáy Ferenc): Tisztújítás küszöbén a Bolyai Társaság. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 6./
2002. december 16.
Nem fogadott el új szervezeti és működési szabályzatot a Magyar Ifjúsági Konferencia (MIK) dec. 15-én Kassán tartott ülésén, annak ellenére, hogy eredetileg a napirenden szerepelt annak módosítása. A tagszervezetek ugyanis nem kívánták megvitatni a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium által összeállított tervezetet, mivel azt csupán két nappal a tanácskozás előtt kapták kézhez, s így nem véleményezhették azt szervezeti, illetve régiós szinten. Hosszabb vita után megegyeztek abban: a tervezettel kapcsolatos javaslatokat eljuttatják a minisztériumhoz, s azt az egyeztetést követően egy rendkívüli MIK-ülésen fogadják el. Zilahi László, a magyar Oktatási Minisztérium főosztályvezetője a határon túli magyar oktatás perspektíváiról beszélt. Elmondta: az előző évek 400 millió forintos előirányzataihoz képest jövőre 1,365 milliárd forint jut majd a határon túli magyar oktatás támogatására, s 15 millió forint a határon túli ifjúsági szervezetek segítésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője jelezte: tárcája 2003-ban mintegy 600 millió forintot szán a határon túli magyar kultúra támogatására. A minisztérium felmérést készít a határon túli magyar kultúra intézményrendszeréről, az eddig kiadott támogatások hasznosulásáról, s ezek alapján alakítják át a támogatási rendszert. Az elfogadott zárónyilatkozatában a MIK üdvözölte a MÁÉRT novemberi ülésén a kedvezménytörvény módosításáról kialakult közös álláspontját, s kérte: minél szorosabban működhessen együtt a MÁÉRT-tal és annak szakbizottságaival. A MIK következő ülését 2003 tavaszán Kárpátalján, Munkácson tartja. /Befejeződött a Magyar Ifjúsági Konferencia kassai ülése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./
2004. április 23.
Ápr. 21-én Budapesten Kovács Péter, az RMDSZ-szel együttműködő ifjúsági szervezetek tömörítő Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) elnökét, az RMDSZ ügyvezető alelnökét Gyurcsány Ferenc gyermek-, ifjúsági és sportminiszter fogadta. A megbeszélés napirendjén többek között az RMDSZ sportprogramja és a Félsziget fesztivál szerepel. Kovács Péter budapesti látogatása során megbeszélést folytat Zilahi Lászlóval, az Oktatási Minisztérium főosztályvezetőjével, Csőzik Lászlóval, az SZDSZ–Új Generáció elnökével, valamint Nyilas Ágnessel, az Agora iroda programigazgatójával. A MIÉRT vállalkozásfejlesztő programjának megbeszélése is napirenden szerepel. /A MIÉRT elnöke Gyurcsány Ferenc miniszterrel találkozik. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./
2004. április 27.
Magyar oktatási minisztériumi berkekből röppent fel a hír: megszűnik a határon túli oktatással foglalkozó Apáczai Közalapítvány. Ez az állapot jellemző arra, ahogyan a határon túli magyarság ügyeihez a budapesti hivatalokban viszonyulnak, írta Salamon Márton László. A Draskovics-csomag néven elhíresült költségvetés-megszorító intézkedések révén drasztikusan csökkent az az összeg, amellyel az Apáczai Közalapítvány gazdálkodhat. /Salamon Márton László: Lóverseny. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./ A minisztérium egyik tervezete szerint a határon túli magyar oktatás támogatására létrehozott Apáczai Közalapítványt öt másik – magyarországi oktatást finanszírozó – közalapítvánnyal együtt egy új struktúrába olvasztják be. Ezt látszik bizonyítani az is, hogy az Apáczai honlapján egyetlen idei pályázati kiírás sem található. Zilahi László, az OM határon túli ügyekkel foglalkozó osztályának vezetője nem kívánta kommentálni az Apáczaira vonatkozó értesüléseket. – Folyamatban van egy tervezet kidolgozása, amely az EU-csatlakozás után egy újfajta struktúrában fogná közre a magyarországi közalapítványokat, és az Apáczai helyzetét is újra elemeznék – nyilatkozta Kötő József, az RMDSZ oktatásügyi ügyvezető alelnöke. „Határozott ígéretet kaptunk, hogy az átszervezés folyamatában konzultálni fognak velünk” – nyilatkozta Kötő József. Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány budapesti irodavezetője megdöbbenéssel fogadta a hírt. „A határon túli magyarságra nézve kifejezetten hátrányos lenne, ha a jövőben egy szászrégeni pályázónak a pécsi és szolnoki pályázatokkal kell versenyre kelnie” – fogalmazott. Csete Örs elmondta, a magyarországi közalapítványok közül az Apáczai az egyetlen, amely megszerezte a döntés-előkészítés és -végrehajtás vonatkozásában az ISO 9001:2001, Brüsszelben kiállított tanúsítványt. Az Apáczai Közalapítvány máj. 6-án ünnepli fennállásának ötödik évfordulóját. Ez idő alatt mintegy négymilliárd forint támogatást juttatott a határon túlra, több mint felét Romániába. /Lukács János: Megszűnik az Apáczai-alapítvány? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 27./
2005. február 10.
Budapesten az Oktatási Minisztériumban a Kárpát-medencei pedagógus-szövetségek képviselőivel megtartott tanácskozáson Zilahi László, a minisztérium főosztályvezetője bejelentette: az idén további forráscsökkentésre kell számítani. Ebben az évben a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megkapja alapintézményeinek működtetéséhez a támogatást, azonban a pedagógusoknak a kedvezménytörvény alapján járó anyaországi továbbképzésre kevesebb pénz jut. Tavaly 600 romániai magyar pedagógus vehetett részt magyarországi képzéseken, ebben az évben csupán 141 pedagógus számára biztosított a részvétel – jelentette be Burus Siklódi Botond, az RMPSZ főtitkára tájékoztatóján. A Bolyai Nyári Akadémia az idén is megkapja a szükséges támogatást. Idén a 24 tanfolyamon, közel ezer tanügyi részvételére számítanak a szervezők. /(Daczó Dénes): Anyaországi képzésre jóval kevesebben mehetnek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 10./
2005. október 28.
Október 27-én megalakult a Szülőföld Alap első kollégiuma, az oktatási, kulturális, szociális, egyházügyi és média kollégium. Ez a kollégium határoz az idei 800 millió forintos keretösszegű pályázatok kiírásáról – tájékoztatott a Határon Túli Magyarok Hivatala. A Szülőföld Alap Tanács által meghatározott prioritások alapján ez a kollégium határoz a 2005-ben 1 milliárd forinttal rendelkező alap erőforrásainak 80 százalékát felhasználó pályázati kiírásokról. A külügyminiszter által kinevezett kilenc tagú testület Zilahi Lászlót, az Oktatásügyi Minisztérium főosztályvezetőjét választotta elnökévé. /Megalakult a Szülőföld Alap első kollégiuma. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./ A Kárpát-medence régiói számára megpályázható 800 milliós keretösszegből 400 millió forintra pályázhatnak a Romániában magyar nyelvű oktatást folytató intézmények, irodalmi és kulturális tevékenységet folytató intézmények, illetve az európai integrációs felkészítést végző szervezetek – nyilatkozta Zilahi László. A prioritások között a szórványvidékek közoktatása, valamint a felsőoktatási intézmények beruházásai és működtetése élvez előnyt – és ez nem csupán önálló intézményekre – mint például a Sapientia -, hanem a Babes-Bolyai Tudományegyetemre és többi magyar nyelvű oktatási tevékenységre is nyitott. A magyar nyelvű romániai média is jelentős támogatásra számíthat – a november 18-i beérkezési időre eljuttatott pályázati igénylések kiértékélése után. „Óriási késésben van a Szülőföld Alap pályázatainak meghirdetésében, de ha mindenki jól dolgozik, év végéig sikerül a támogatásokat kiosztani” – jelezte Kelemen Hunor RMDSZ-es parlamenti képviselő, a Szülőföld Alap Tanács alelnöke. /Gergely Edit: Beindult a Szülőföld Alap – megalakult az első kollégium. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 28./
2005. november 9.
A határon túli pedagógusok és oktatók évenként a költségvetési törvényben kötött felhasználású támogatásként hozzájárulást vehettek igénybe szakirodalom-vásárlásra, melynek összege 14 ezer forint volt. Az Oktatási Minisztérium ezt a támogatást – átmenetileg – most megszüntette – írja a Hídlap. Az Oktatási Minisztérium Határon Túli Magyarok Irodájának vezetője Zilahi László közleménye szerint: „Az Oktatási Minisztérium tájékoztatja a határon túli pedagógusokat és oktatókat, hogy a költségvetés kényszerű átcsoportosítása miatt 2005. október 1-jétől átmenetileg nem vehető igénybe a szakirodalom-vásárlási kedvezmény (14 ezer forint). A jogosultak a 2005. évi hozzájárulást 2006ban vehetik majd igénybe, ekkor nyílik mód a kedvezmény levásárlására.” Erdély.ma, nov. 9./
2007. augusztus 10.
Nemzetstratégiai kérdésekről és a határon túli felsőoktatásról szóltak az előadások augusztus 9-én Nagyváradon, a Kárpát-medencei Nyári Egyetem ötödik napján. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának igazgató-helyettese előadásában kifejtette: Magyarország az állami feladatokat nem kívánja átvállalni, az anyanyelven való oktatási lehetőségeket azonban támogatja. A Magyarország által oktatási-nevelési támogatásként szétosztott 6 milliárd forint a határon túli magyaroknak szánt összes anyagi juttatás felét képezi. Zilahi szerint azonban egyelőre nem tudni, mennyire hatékony ez a fajta anyagi támogatás. Sok visszaélésről s kaptak hírt. „Egy új egyetem indítása nemcsak pénz kérdése, hanem szakmai kérdés is – vélekedett Zilahi. – Ezért a szakképzett tanárok és diákok hiányával küszködő Erdélyben kétszeresen meg kell fontolni egy állami finanszírozású magyar egyetem létrehozását”. Szerinte a magyarul érettségizők száma nagyrészt azonos a már meglévő magyar egyetemi helyekével. „A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet minőségi egyetemmé kell fejleszteni. Igen komoly kérdésekkel szembesültünk a most induló akkreditációs eljárás során. Kérdéses, hogy az egyetem meg tud-e felelni a szigorú feltételeknek az infrastruktúra, a diákok létszáma és a megfelelő tudományos fokozattal rendelkező tanárok létszámának tekintetében” – tette hozzá Zilahi. Az előadás után felszólaló Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke cáfolta az elhangzottakat. Elmondása szerint Romániában jelenleg kétszer annyi magyar ajkú diák tanul román felsőoktatási intézményekben, mint magyar egyetemeken. A népességi mutatókat figyelembe véve elmondható, hogy a romániai magyarság 6,6 százalékos népességi arányához viszonyítva, a fiatalok mindössze 4,4 százaléka tanul tovább. Hantz kifejtette, az elmúlt 15 év történései is bizonyítják, hogy önálló magyar felsőoktatási struktúra nélkül sohasem oldódik meg az oktatói hiány. Hantz pontosította, hogy nem új egyetemet akarnak alapítani, hanem a már meglévő marosvásárhelyi és kolozsvári egyetemekből szeretnék visszaállítani a Bolyai Egyetemet. Ha ez megtörténik, annak akkreditálása már csupán politikai kérdés. A felvidéki hallgatók azt kérték, a magyar állam a jövőben vállalja fel a többség nyelvén tanuló magyar ajkú értelmiségiek segítését, valamint a doktorandusi képzés kiemelt támogatását is. /Gergely Gizella: „Egyetemes” ütközet a nyári egyetemen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 10./
2007. december 22.
A magyar állami költségvetésből finanszírozott Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetemet (EMTE) alapító erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői kinevezték az egyetemet működtető alapítvány új kuratóriumát. Az alapítványt a következő négy évben is Kató Béla kuratóriumi elnök vezeti. A döntéshozó testületben helyet kap Csenteri András Levente, a Magyar Telekom romániai leányvállalatának vezérigazgatója, Diósi László, az OTP Bank romániai vezérigazgatója, Kállay Péter közgazdász, dr. Kun Imre Zoltán professzor. A kuratórium munkájában részt vesz még Lászlófy Pál, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke, Molnos Lajos író, Szilágyi Éva Gabriella oktató, Szilágyi Pál professzor, Toró Tibor akadémikus, Várady Zoltán, a MOL Csoport képviselője, valamint Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese. Az új kuratórium várhatóan 2008 januárjában tartja alakuló ülését. /Kinevezték a Sapientia Alapítvány új kuratóriumát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./
2008. május 3.
Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikai ügyek főosztályának főigazgató-helyettese, a magyar kormány Sapientia kuratóriumi képviselője rámutatott, az egyetemet finanszírozó magyar állam bizonyos szempontból ellenféllé vált. Folyamatosan magyarázkodniuk kell. A hivatalos üléseken vagy az erdélyi magyar sajtóban a magyar kormányzat általában negatív színbe kerül. Rá kell kényszeríteni az egyetemet, hogy racionálisan gondolkodjon és gazdálkodjon. Négy helyszínen – Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Csíkszeredában és Kolozsváron –négy függetlenségre törekvő struktúra épült ki. A nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemnek integrálódnia kellene a Sapientiába. Az egyetem ragaszkodik a korábban megállapított – 30–30–30–10 százalékos – pénzleosztási arányhoz, ez gátja minden szakmai kontrollnak. Az egyetem hatalmas bérekkel működik, téves ez a percepció? – kérdezte Tibori Szabó Zoltán. Ha párhuzamos struktúrák működnek, az semmiképpen nem hatékony, szögezte le Zilahi László. A kuratórium úgy gondolta, amit dönt, arra a magyar kormány köteles átutalni a pénzt. Ez nem így működik. Zilahi szerint nagyon alacsony a tandíj a Sapeintián. – Idén a támogatás a tavalyit fogja megközelíteni. Tavaly mintegy 1,3 milliárd forintot kapott az egyetem. /T. Sz. Z. : Alaplogika: gombhoz a kabátot. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 3./
2008. június 10.
A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) és a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) vezetői vehemensen kifogásolták Tibori Szabó Zoltán cikkét (Szabadság, máj, 3.), holott Tibori szerint ebben a számban Gémesi Ferenc szakállamtitkár, továbbá Zilahi László, a magyar kormány képviselője a Sapientia Alapítvány (SA) kuratóriumában ugyanannyira súlyos és kíméletlen kritikákat fogalmaztak meg. Gémesi Ferenc például azt állította: a Sapientia Egyetemen „sem az intézményi struktúra, sem a működés nem hatékony”, „az elmúlt években megkérdőjelezhető szakmai alapon indultak fejlesztések”, „létező, magyar nyelven is oktató felsőoktatási intézmények keretében már meglévő szakokat indítottak”, „a keresztény értékekhez az is hozzátartozik, hogy betartjuk a szavunkat, főleg ha azt még írásba is adtuk”, „ha a hatékonyságát nézem, ez egy rossz szocialista nagyüzemre emlékeztet”. Az államtitkár szerint a négy helyszínen „négy önálló kiskirályság” látszik kiépülni. Zilahi László szerint „nincs összehangolt koncepció, aminek alapján az egyetem a saját fejlesztését látná”, „a minőség rendkívül eltérő helyszínenként, szakonként”, „jellemző a furcsa gombhoz a kabátot logikára, ami az építkezésekkel kapcsolatban elhangzik”, „az ingatlanra építünk, s aztán majd megnézzük, hogy kinek nincs még tanszéke, s ki nem volt még dékán (...), gyakran ezt látjuk”. Az EMTE és a PKE vezetőinek replikáiból (Szabadság, május 6.; május 8.; május 10.) kiderül, hogy felháborodással olvasták Tibori cikkét, de nem háborodtak fel Gémesi Ferenc bírálata miatt. Tibori Szabó Zoltán megmagyarázta: az újságírót könnyebb elítélni, egyházellenesnek kikiáltani, a finanszírozó magyar állam képviselőivel azonban kesztyűs kézzel kell bánni, „nem illik” visszafeleselni. A 2004-ben a Dr. Antal Kft. (vagy Antal–Mokos) által végzett auditálás szerint „a rendszert már önmagában jellemző probléma, hogy a szerződések, a jövedelmek és a kiadások elszámolásának pontatlanságai miatt a helyzetkép sem lehet teljesen megbízható”; „általános vélemény volt, hogy a szabályozás rendszere a Sapientia–EMTE rendszerben áttekinthetetlen”. „Az intézményben az elmúlt években nem folyt stratégiai tervezés. ” „a szabályozás rendszere a Sapientia–EMTE rendszerben áttekinthetetlen. ” „... nincsenek dékánok által kidolgozott kari fejlesztési stratégiák, hiányzik a kancellár által kidolgozott működési szabályzat és választási szabályzat stb. ” Az egyetem vezetői követelték Tibori Szabó Zoltántól a nepotizmus konkrét példáit, de az újságíró szerint itt nem jól ismert esetek és nevek felsorolásáról van szó, hanem magáról a jelenségről. Az újságíró a jelentésekből levonta a következtetést: a Sapientia–EMTE rendszerében a munka nem úgy folyik, ahogyan azt az eddig elköltött mintegy 14 milliárd forintból meg lehetett volna szervezni. A cikkíró ítélkezett: az egyetem vezetői „félrevezették az erdélyi magyar nyilvánosságot, elhitették vele, hogy az intézményben komoly építkezési munka zajlik”. Amennyiben nem képesek a változtatásra, „engedjék át az intézmény vezetését arra rátermetteknek. ”A Sapientia–EMTE elérkezett az állami akkreditáció állomásához. Az egész erdélyi magyar felsőoktatási rendszert újra lehetne gondolni, a Sapientia–EMTÉ-t beleértve, amelynek fel kell zárkóznia a korszerű egyetemépítés követelményeihez. /Tibori Szabó Zoltán: Sapientia–EMTE: maradjunk a tényeknél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6., folyt. jún. 7., jún. 9., 10./
2008. augusztus 28.
Három napra a határon túli magyar művészeké lesz a budapesti Millenáris Park: augusztus 29-től 31-ig, vasárnapig számos színházi előadás, kiállítás és koncert várja a közönséget az ART-Mozaik – Külhoni Művészeti Fesztiválon. Goldschmied József, a szervező Égtájak Iroda programigazgatója elmondta, a háromnapos program kapcsolódik a Biennále címmel tavaly megrendezett, külhoni magyarok kulturális fesztiváljához. Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) főigazgató-helyettese hangsúlyozta: koncepciójuk szerint a külhoni profi, kezdő és amatőr alkotók számára is lehetőséget kívánnak adni a fellépésekre, bemutatkozásra. A MeH 100 millió forinttal támogatja a szervező Égtájak Iroda rendezvényeit. A színházi produkciók között lesz a Vajdasági Tanyaszínház előadása is. Juhász R. József érsekújvári művész Egy lehetséges múlt című interaktív hanginstallációjával érkezik. A gyerekeket a Füleki Motolla Műhely és a székelyudvarhelyi Artera Alapítvány kézműveseinek bemutatója és játszóháza várja. /ART-Mozaik – Külhoni Művészeti Fesztivál. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./
2008. szeptember 12.
A kolozsvári Magyar Színházban szeptember 11-én Gémesi Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal kisebbség- és nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára és Zilahi László, a nemzetpolitikai főosztályvezető helyettese emléktáblákat adott át a Nemzeti Jelentőségű Intézmények kategóriájába sorolt erdélyi intézetek képviselőinek. A Nemzeti Jelentőségű Intézmény emléktábláját a következő intézmények vették át (zárójelben a kitüntetést átvevő képviselőjük): Sapientia EMTE (Dávid László), Iskola Alapítvány (Nagy László), Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/ (Dáné Tibor Kálmán), Erdélyi Múzeum-Egyesület (Egyed Ákos), Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet (Veres Valér), Szövetség a szórványért (Lakatos András), Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (Lászlóffy Pál), marosvásárhelyi Teleki Téka (Lázok Klára), valamint az Eurotrans Alapítvány keretében tíz erdélyi magyar színházi intézmény, köztük a kolozsvári Állami Magyar Színház (Tompa Gábor) és a kolozsvári Állami Magyar Opera (Simon Gábor). /Ö. I. B. : Nemzeti jelentőségű intézményeket tüntettek ki. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 12./
2008. szeptember 27.
Anyaországi támogatással létrehozott magyar oktatási nyelvű humán-természettudományi kar nyílt szeptember 25-én az Ungvári Nemzeti Egyetemen, ahol háromszáz magyar diák anyanyelvén folytathatja felsőfokú tanulmányait. A magyar bölcsészet, magyar történelem és európai integráció, valamint fizika és matematika szakokat átfogó új kar ünnepélyes megnyitóján elmondott beszédében Zilahi László, a Miniszterelnöki Hivatal (MEH) Nemzetpolitikai Ügyek Főosztályának főigazgató-helyettese hangsúlyozta: a kárpátaljai magyar tannyelvű oktatás jelenlegi helyzetében nehéz eldönteni, hogy a mostani időszakot a zsugorodás vagy a gyarapodás jellemzi-e. A magyar egyetemi kar megnyitása a gyarapodást jelenti, de vannak aggasztó jelek, tendenciák, amelyekre oda kell figyelni – tette hozzá. /Magyar tannyelvű kar az ungvári egyetemen. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./
2008. október 20.
A Partiumi Keresztény Egyetem /PKE/ vezetősége levélben kereste meg az október 21-én tartandó közös magyar–román kormányülés résztvevőit: Calin Popescu-Tariceanu román miniszterelnököt, Göncz Kinga külügyminiszter asszonyt, Törzsök Erika főigazgató asszonyt (Miniszterelnöki Hivatal Nemzetpolitikai Ügyek Főosztálya), Zilahi László főigazgató-helyettest, Cseke Attila kormányfőtitkárt, Gémesi Ferenc szakállamtitkárt, hogy a közös kormányülés napirendjére kerüljön az erdélyi–partiumi magyar magánegyetemi rendszer román költségvetési támogatása. „Ez annál is inkább időszerű, mivel egy megelőző közös kormányülésen maga a román fél tett ígéretet a támogatásra nézve, amennyiben és amikor az egyetemeinket akkreditálják” – olvasható az intézmény közleményében. Tőkés László EP-képviselő múlt héten Brüsszelben ugyanezen ügyben személyesen tárgyalt Szili Katalinnal, az Országgyűlés elnökével. /Gyergyai Csaba: Sürgetik az állami támogatást. = Krónika (Kolozsvár), okt. 20./
